Ezzel párhuzamosan visszaesett a versenyt és a tender vonzerejét jelző kompetíciós ráta is.
MÍG AZ EZT MEGLŐZŐ KIÍRÁSOKBAN A TÚLJELENTKEZÉS - VAGYIS AZ IGÉNYELT ÉS A KIOSZTHATÓ TÁMOGATHATÓ VILLAMOSENERGIA-MENNYISÉG HÁNYADOSA - 2,5-5,5-SZERES VOLT, MOST ELŐSZÖR 1 ALÁ CSÖKKENT AZ ÉRTÉKE.
Ez azt jelenti, hogy a figyelembe veendő (a visszavont, valamint a később újra benyújtott, duplikációnak minősülő pályázatokat nem számítva) pályázatok összesen kisebb éves villamosenergia-termelésre (707 GWh/év) igényeltek támogatást, mint amekkora a kiírásban rögzített korlát volt (864 GWh). Márpedig ez az egyik legfontosabb mutató: minél nagyobb a túljelentkezés, annál vonzóbb a tender.
Nagyobb a bizonytalanság a piaci szereplők körében
A ráta alacsony értékét több tényező indokolhatja. Először is, a 864 GWh kiosztható támogatott villamosenergia-mennyiség nagyon jelentős a korábbiakhoz képest; megközelíti az eddigi három hasonló kiírásban összesen meghirdetett mennyiséget (890 GWh), a végül kiosztott mennyiséget (835 GWh) pedig meg is haladja. A ráta csökkenésében annak is lehetett szerepe, hogy a magas villamosenergia-piaci árak valószínűleg csökkentik az olyan támogatásos konstrukciók, mint a kötelező átvételi árat garantáló KÁT-, valamint az egy meghatározott referenciaárhoz képest prémiumot fizető METÁR-rendszer vonzerejét. Ezt támasztja alá az is, hogy a KÁT-termelők körében megnőtt az érdeklődés a támogatási rendszer elhagyása iránt, valamint az, hogy iparági hírek szerint jelentős beruházói szándék van arra, hogy Magyarországon is támogatás nélkül, tisztán piaci alapon (pl. PPA-konstrukció keretében) épüljenek naperőművek.
Mindemellett a verseny csökkenéséhez hozzájárulhatott az is, hogy az iparág ellátási nehézséggekkel küzd, és költségei emelkednek a nemzetközi termelési és szállítási problémák miatt, ami sokszor a beruházások elhalasztását és a távlati tervek újraírását vonja maga után. Az okok között említhető a pályázat összeállítására és benyújtására rendelkezésre álló, a kiírási dokumentáció megjelenésétől számítva 24 napos (később informatikai probléma miatt bő fél nappal megnyújtott) határidő viszonylagos rövidsége is.
Úgy látjuk, hogy a tender vonzerejének csökkenése illeszkedik a jelenlegi és várható piaci folyamatok indukálta hatásokhoz, ugyanis tény, hogy nagyobb a bizonytalanság a piaci szereplők körében. Ez köszönhető egyrészt az elllátási-lánc problémáknak, másrészt a szomszédban zajló háborúnak, harmadrészt a romló gazdasági mutatóknak is (infláció). Mindezek azt eredményezik, hogy a meglévő projektek elhúzódhatnak, az újak esetében pedig több kockázattal, bizonytalansági tényezővel kell kalkulálni, ami egyrészt megdrágítja, másrészt meghosszabbítja azok megvalósulását.
Ilyen helyzetben mindenki kétszer átgondolja, hogy milyen tenderen és milyen feltételek mellett indul
– értékeltek az iparág meghatározó szereplőjének számító Optimum Solarnál.
Az sem segítette a pályázókat, hogy szigorodtak a pályázati feltételek is. A mostani pályázaton már csak jóváhagyott csatlakozási tervvel rendelkező kiserőművekkel lehetett indulni, ami tovább szűkítette a potenciális pályázók számát.
Hatalmas összegeket kell előteremteni
Ezenkívül a hálózati csatlakozási kapacitásokra irányuló kérelmek elbírálásának folyamata is megváltozott, a korábbi First Come First Served alapú eljárásrendet felváltotta az úgynevezett kapacitáslekötési eljárás. Ez a folyamatban lévő projekteket is érintette oly módon, hogy az úgynevezett igénybejelentési és kapacitáslekötési biztosítékok együttes összegét meg kellett fizetni a hálózati engedélyesek vagy a MAVIR részére 2022. március 17-ig. Ezek összege 1 MW-ra vetítve összesen 4,5 millió Ft volt. A METÁR pályázathoz szükséges ajánlati biztosíték összege 1 MW esetében 3,75 millió Ft, és ha nyer a pályázat, akkor igazolni szükséges a teljesítési biztosítékok összegét, ami további 18,75 millió Ft.
Mindezek azt mutatják, hogy igen komoly előfinanszírozás kell ahhoz, hogy valakinek METÁR nyertes projektje legyen, ugyanis MW-onként 27 millió Ft-os biztosítéki és garancia fedezetet kellett igazolnia. Ez a nagyobb pályázati kategória alsó határa (20 MW) esetében is több mint félmilliárd forint, egész pontosan 540 millió Ft. Mindemellett az is tény, hogy az ajánlati garancia összege felszabadításra kerül a teljesítési biztosíték igazolása után, ám ezzel együtt e hatalmas összegek előteremtése további gátja lehetett a pályázaton történő indulásnak – fogalmaznak az Optimum Solarnál.
Mivel szinte kivétel nélkül banki finanszírozásból valósulnak meg a projektek és a bankok jelenleg METÁR határozat nélküli - piaci alapú projekteket - még nem igazán finanszíroznak, ezért a hitelhez mindenképpen szükséges a sikeres pályázat. Az Optimum Solar szerint ez a jelenleg még valós kockázat a PPA piac beindulásával megoldódik, oly módon, hogy a minél hosszabb távú PPA szerződések alapján a bankok finanszírozási „kedve” megjön, és ebben az esetben már a METÁR pályázati rendszerre sem lenne feltétlenül szükség.
DE ENNÉL VALÓSZÍNŰBB ÉS BIZTOSABB MEGOLDÁS LEHET EGY A METÁR ÉS A PPA KOMBINÁCIÓJÁRA ÉPÜLŰ KONSTRUKCIÓ, AMIKOR IS AZ ERŐMŰ ÁLTAL TERMELT ENERGIA EGY RÉSZÉT A METÁR HATÁROZAT ALAPJÁN ÁRGARANCIÁVAL, MÍG EGY MÁSIK RÉSZÉT A PPA SZERZŐDÉS ALAPJÁN PIACI ALAPON ÉRTÉKESÍTI AZ ERŐMŰ.
Nem könnyíti meg a projetkfejlesztők dolgát a méretkategóriák folyamatos változtatása sem. Az évente 1-2 alkalommal kiírt pályázatok és ezen kiírások alkalmával folyamatosan változó méretkategóriák miatt lehet, hogy akár 1 évet is várni kell arra, hogy valaki a METÁR pályázaton akár csak elinduljon a projektjével. A hálózatcsatlakozási szerződések megkötése után jogszabályi határidők írják elő a megvalósításra rendelkezésre álló határidőt, ezért valós félelem lehet, hogy amíg valaki a pályázati lehetőségre vár, közben oly mértékben csökken a kereskedelmi üzem megkezdésére nyitva álló határidő, hogy a végén nem marad idő bekapcsolásra és elveszik a csatlakozási jog.
A 6. METÁR-TENDER FONTOS TAPASZTALATA AZ AJÁNLATI ÁRSZINT JELENTŐS EMELKEDÉSE.
A kis kategóriában (legalább 5 MW, de 20 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőműegységek) 24,99 és 27 forint/kWh között szóródtak, míg a nagy kategóriában (legalább 5 MW, de 20 MW-nál kisebb) 23,59 és 24,96 forint/kWh közötti ajánlati árak érkeztek be. Az eddigi legmagasabb átlagos (súlyozott) nyertes ajánlati árakat az első, 2019-es tender hozta a kis kategóriában 24,81, a nagy kategóriában 21,69 forint/kWh-s értékekkel (az akkori kategóriák azonban 0,3-1 MW, valamint 1-20 MW között voltak meghatározva). Ezeket a mostani tender legalacsonyabb ajánlati árai is meghaladják.
Kéz a kézben a napenergia és az energiatárolás
Ennek értékeléséhez több tényezőt is figyelembe kell venni, amivel - és a magas piaci áramárakra tekintettel - már nem is feltétlen tűnnek olyan magasnak az ajánlati árak. A fotovoltaikus technológia korábbi évekbeli folyamatos meredek árcsökkenése 2021-ben emelkedésre váltott a részben a pandémia okozta, említett ellátási lánc problémák miatt, ami az idei évben is kitart, ráadásul a helyzeten az orosz-ukrán háború is ront.
AZ AJÁNLATI ÁRAKAT AZ IS FELFELÉ HÚZHATTA, HOGY A NYERTES PÁLYÁZÓKNAK MOST ELŐSZÖR AKKUMULÁTOROS ENERGIATÁROLÓT IS TELEPÍTENIÜK KELL A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÜZEMBIZTONSÁGÁT ELŐSEGÍTENDŐ.
Bár az energiatárolóval kombinált naperőművek fajlagos, teljes élettartamra számított költsége (LCOE) az elmúlt években szintén csökkent, az utóbbi időszakban e technológiánál is áremelkedés volt tapasztalható, így a költségek meghaladják az energiatároló nélküli naperőművekét.
Az energiatárolás nem olcsó mulatság: új technológia, amelynek válfajai, különböző típusú technológiai megoldásai egyelőre teszt-üzemben működnek, még az olyan fejlett villamosenergia-piaccal rendelkező országokban is, mint amilyen Németország vagy Franciaország. A technológia újdonsága, az, hogy egyfelől még nincs kiforrott piaci modellje az energiatárolás alkalmazásának, másfelől, hogy a tárolásban alkalmazott technológia még jelenleg is kutatás-fejlesztési projektek tárgyát képezik, ezek mind pedig nem teszik lehetővé, hogy olcsó legyen – emelik ki az Optimum Solarnál, ahol egyébként szintén indítottak energiatárolással kapcsolatos k+f projektet. Mindezekkel együtt a jövő az, hogy a napenergia és az energiatárolás kéz a kézben jár, és ezek együttesen képesek lesznek arra, hogy a fosszilis energiát kiváltsák.
Az energiatároló beruházások két célt is szolgálnak: egyrészt az aFRR szabályozási képesség teljesítését, másrészt a pontosabb menetrendadási kötelezettség elérését, és ezáltal a kiegyenlítő energia költségének a csökkentését. A kapacitáslekötési eljárás során előnyt jelent, ha valaki vállalja az aFRR szabályozási képesség teljesítését. Mivel egy naperőmű esetében a leszabályozás nem okoz gondot, viszont a felszabályozás csak egy esetleges energiatároló esetében megoldható, ezért ezen eszközök nélkülözhetetlenek lesznek a későbbiekben. A jelenleg értékelés alatt álló METÁR pályázat akkumulátoros villamosenergia-tárolót írt elő, de sokfajta kutatás-fejlesztés zajlik a technológiai szektorban, amelyek szintén alkalmazhatók lehetnek a későbbiekben.
Minden eddiginél nagyobb új naperőmű-kapacitás létesülhet
Arra a kérdésre, hogy mikor térhet vissza a csökkenő ártrend a fotovoltaikus és energiatároló technológiák területén, és hogy mikor erősödhet ismét a verseny a tenderen, az Optimum Solarnál azt válaszolják,
sokismeretlenes egyenletről van szó, amely esetében talán az egyik legfontosabb tényező most a háború és annak hosszan tartó gazdaság-politikai hatása.
A gazdasági fundamentumok romlása ugyanúgy befolyásolhatja az ártrendet, mint az, ha Európában jelentős napelem-gyártói kapacitás létesül vagy például a napelemeket terhelő áfa-mértékét jelentősen csökkentik. Piaci oldalon számítani lehet a lakossági és vállalati szektor erősödő érdeklődésére, tehát a keresleti oldal mozgása pozitívan befolyásolhatja a kínálati oldalt is, ám ez függ a szabályozástól is, hogy meglesz-e az a pozitív beruházói környezet, amely felpörgeti az ilyen jellegű beruházásokat. További pozitívumként említhetjük azt az egyértelmű trendet, miszerint a piaci alapú zöldáram-termelés irányába mozdul a piac, ezáltal például a PPA-konstrukció hazai erőteljes terjedésére lehet számítani.
Az sem nevezhető meglepőnek, hogy a pályázók nem igényeltek éves támogatást. A kiosztható támogatási keretet eleve minimális mértékűre (technikai okok miatt kategóriánként 1-1 forintban) határozták meg, a kiírási dokumentáció 1. mellékletében is közzétett előzetes referencia piaci árak (napelemes termelőkre: 57,05 Ft/kWh; egyéb termelőkre: 45,07 Ft/kWh) ugyanis magasabbak, mint a pályázathoz érvényesen megadható legmagasabb ajánlati árak (25 Ft/kWh, illetve 27,00 Ft/kWh), így nem is lehetséges, hogy éves új támogatás kapcsolódjon bármely pályázathoz – húzta alá a MEKH. Ez egyébként megfelel a korábbi tenderek trendjének, amely a kiosztható és a kiosztott támogatás összegének folyamatos csökkenését mutatja. A 2021-es tender keretében pedig már egyetlen forint támogatás kiosztásáról sem döntöttek.
MINDEMELLETT MEGVAN RÁ AZ ESÉLY, HOGY A MOSTANI TENDER MINDEN EDDIGINÉL NAGYOBB ÚJ NAPERŐMŰ-KAPACITÁS LÉTESÍTÉSÉNEK AD ZÖLD JELZÉST.
Abban az elméleti esetben, ha a Hivatal az összes, a feltételeket teljesítő pályázatot nyertesnek minősítené, több mint 435 MW új naperőmű kapacitás létesülne Magyarországon. Viszonyításul, a korábbi METÁR-tenderek nyomán 158, 210, illetve 183 MW új naperőmű kapacitás létesülhet az országban. Ugyanakkor korábban jókora túljelentkezés mellett is előfordult, hogy a kioszthatónál kisebb támogatott villamosenergia-mennyiség odaítéléséről döntöttek, ami most sem kizárt.
Forrás: https://lnkd.in/dmtM7bZx
Szerző: Major András
