A szabályozási tartalékképzési kötelezettség eltörlése optimalizációs lehetőséget jelent

2023.01.11.

A szabályozási tartalékképzési kötelezettség eltörlése optimalizációs lehetőséget jelent

A legutóbbi napelemes piacot érintő, Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás közvetlen előnyöket biztosít a napelemes rendszert telepítő vállalatoknak, de különösen a nagy energiaigényű villamosenergia felhasználóknak. - jelent meg a Portfolion.

Forrás: https://www.portfolio.hu/

A legutóbbi napelemes piacot érintő, Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás közvetlen előnyöket biztosít a napelemes rendszert telepítő vállalatoknak, de különösen a nagy energiaigényű villamosenergia felhasználóknak.

Mint ismert, az eddigi szabályozás értelmében a nagy, tehát az 50 kW feletti napelemes rendszerrel rendelkező piaci szereplőknek kötelező volt ún. szabályozási tartalékkal rendelkezniük. A kötelezettség azt jelentette, hogy a beruházót vagy a naperőművet üzemeltetőt kötelezték arra, hogy a villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében telepítsen energiatárólót VAGY szerződjön le egy olyan piaci szereplővel, amely képes ún. aFFR kiegyenlítő szabályozási szolgáltatást nyújtani, amely esetén a villamosenergia-rendszerben rendelkezésre áll az éppen szükséges kiegyenlítői energiamennyiség. Ez az előírás jelentős terhet rótt eddig a piac valamennyi érintettje számára: a tartalékképzésre alkalmas energiatároló megdrágította a beruházást, ami a beruházónak, fejlesztőnek jelentős pénzügyi kötelezettséget, míg az üzemeltetőnek többletköltséget jelentett, ráadásul egy függőségi viszony alakult ki a piac egyes szereplői között. Az energiatárolók elterjedését, habár ezáltal segítette volna a szabályozás, ennek gátja volt, hogy a beruházók és vállalatok a saját beruházásuknak közvetlen előnyét nem látták, továbbá vélhetően rengeteg vitás helyzet adódott volna a felek között abból, hogy a tároló működésével kapcsolatos feltételrendszert a kötelezettség kihirdetésével egyidőben nem határozták meg.

Most ezt a kötelezettséget eltörölték, mely szakmailag és ellátásbiztonság szempontjából is támogatható az Optimum Solar szerint.

Az Optimum Solar úgy véli, hogy a jelenlegi rendeletmódosítás egy racionális helyzetet teremt, ugyanis az energiatárolók ezáltal eredeti funkciójuknak megfelelően integrálódnak a megújulók rendszerébe, ami fontos szempont azon beruházóknak, akik piaci alapon kalkulálnak megújuló- és napelemes befektetéseikkel.

Az energiaár volatilitás kivédését-, az önellátás megoldását, illetve a nagyobb tőzsdei cégek, gyártók esetében a Net Zero (ESG) vállalásaik teljesítését szolgáló napelemes beruházások az Optimum Solar szakértői szerint nagymértékben segíthetik a hazai napenergia további terjedését, ami már évek óta ugrásszerűen fejlődik és vélhetően a 16GW-os volument is elérheti 2035-re. A szükséges hálózat- és kapacitásfejlesztéseket követően Magyarország ismét éllovasa lehet a zöldenergia piacnak, amely révén pedig az ipar- és gazdaság zöldátmenete kaphat lendületet – teljesítve ezzel az EU-s és hazai energia- és klímastratégiában megfogalmazott célokat.

A vállalat szakértői elmondták, hogy az aFRR kapacitásokat a naperőművi bekapcsolások beruházói vállalásaival összhangban külön kapacitásmechanizmussal kellene mielőbb tendereztetés útján kiosztani. Az Optimum Solar szerint mindezt leginkább a meglévő MAVIR infrastruktúrába integrálva lenne célszerű megtenni: 132/220/400kV-on csatlakoztatva 50-200MW kapacitású akkumulátortelepek létrehozásával több ütemben, 1-2 óráról akár 4-8 órára növelhető a tárólókapacitás (például VRB-technológia fejlesztésével), amely a szabályozás hálózati kihatásainak mérséklésével javítja a teljes rendszer működési hatékonyságát.

Fontos lesz megkülönböztetni a naperőművek-fogyasztási helyek működéséhez szükséges kapacitásokat a rendszerszintű aFRR szabályozói képességtől, hiszen előbbi menetrendtartásra és egyéb fogyasztói profil átalakítási szolgáltatásokra, míg utóbbi a MAVIR mérlegkör költséghatékony és nemzetközi egyezményeknek megfelelő működtetésére-igazolására lesz megoldás. Az Optimum Solar szakemberei úgy látják, hogy az új nemzetközi tendereket már nem a gázmotorok/gázturbinák nyerik meg, hanem a napelemmel töltött akkumulátorok, melyek üzemeltetése és amortizációs mértéke, valamint a rendszerszintű szabályozása is kedvezőbb.

Fontos lesz a napelemes piac számára, hogy hamarosan a nemzetközi kiegyenlítő piachoz is csatlakozik a magyar piac, így a kiegyenlítő energia ára a jelenlegi, lassan kigazdálkodhatatlanná váló és a naperőművi beruházók által elfogadhatatlannak (nemzetközi piaci ár öt-, néha már tízszerese) tartott szintről tervezhető és fenntartható szintre csökken.

Mindez azt is jelenti, hogy az energiatárolóval kombinált zöldenergia-termelő rendszerek továbbra is valós alternatívát jelentenek a vállalatoknak és nagy energiaigényű ágazatok szereplőinek, akár a meglévő csatlakozási pontok betáplálási teljesítményének magasabb kihasználtsága érdekében történő kiegészítő beruházásra: azaz meglévő csatlakozási pontra akkumluátor és napelem együttes alkalmazásával. Lugos Roland, az Optimum Solar üzletfejlesztési igazgatója szerint „az új szabályozás, amely értelmében megszűnt a szabályozási tartalék biztosításának kötelezettsége, lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy saját fogyasztásra termeljenek a napelemes rendszereik, és azáltal, hogy saját igényeik szerint használhatják az energiatárolót, nemcsak a teljes rendszer hatékonysága, de a beruházás megtérülése is javul. A napelemes piacot az is segíti, hogy az új szabályozás szerint csatlakozási díjkedvezményt is biztosítanak.

Hozzátette, hogy ez a piaci árnál (200-500 EUR/MWh) jóval kedvezőbb 15 éves futamidőt figyelembe vett zöldáramárak (saját beruházás esetében 75-100EUR/MWh, míg központi naperőműből PPA-konstrukcióban 140-180EUR/MWh) mellett azt is szolgálja, hogy a saját zöldenergia-termelésre és fogyasztásra történő átállással az ESG és -fenntarthatósági követelményeknek történő megfelelést is elérhetik a vállalatok.