2022. Június 17.

Energiaárak: itt a feketeleves, csúnyán elszálltak az árak és nem látni a végét.
Mit tehetnek a vállalkozások?

4 perc olvasási idő

napelemes_rendszer_coop

Az elmúlt időszakban a gazdasági hírek fő sodrában az orosz gáztól való függetlenedés, az ellátási-lánc problémák, és a háború közvetlen és közvetett hatásainak tárgyalása mellett előkelő helyen szerepelt az infláció is. Az áremelések globális méreteket öltöttek, és nincs mese, itt van és megállíthatatlannak tűnik a folyamat. Már korábban is számítani lehetett rá, hogy az idei évben minden drágul, de a háború kitörését követően valamennyi prognózis még negatívabb lett.


Mennyi? De tényleg ennyi?

A drágulás mondhatni általános lett, és a legutóbbi OECD elemzés szerint Magyarországon is több évtizedes csúcsok dőlnek meg, jelenleg 10% feletti értékkel, amely sokkal rosszabb adat, mint amire a szakértők számítottak korábban. Az áremelkedés természetesen az energia- és áram árakat sem kerülte el – erről jó összefoglalót kaphatunk a következő idézet alapján: „Az áram és a tüzelőanyagok ára együtt mozog, ezért ha meg akarjuk tudni, hogy milyen árakkal szembesülhetünk a következő hónapokban és években az európai árampiacon, akkor elsősorban a földgáz árát kell figyelnünk. Ezen a téren az utóbbi időben akár néhány nap alatt is hihetetlen ármozgások zajlanak. Míg az orosz-ukrán háború előtti napokban a földgáz ára 70-90 euró per megawattóra között alakult, a háború első napjaiban ez gyorsan 200-ra nőtt. Az utóbbi egy hónapban ismét 90-100 euró környékén mozgott. A háború lezárultáig jelentős csökkenésre nem számíthatunk.”

magyar_arampiaci_arak_grafikon Forrás: www.ief.hu

Ilyen körülmények közepette minden cégvezető és tulajdonos kénytelen megvizsgálni, hogy hol lehet költséget csökkenteni. Még akkor is, ha az állam igyekszik segíteni a bajba jutott vállalkozásoknak. A napokban bejelentették, hogy a kis- és mikro vállalkozások „benn maradnak a rezsicsökkentésben”. Ez azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások is megkapják azt a speciális védőhálót, amit a lakosság, azaz számukra nem lesz érzékelhető az energiakrízis.
A kérdés az, hogy vajon meddig szól a segítség. És mi lesz akkor, amikor már nem kapnak segítséget?

vallalati_napelemes_rendszer

Mindezek mellett vannak azok a cégek, akik a fő gazdasági javakat állítják elő, és nagyobbak méretben, volumenben, és még nagy energiafogyasztók is, rezsicsökkentésből pedig kimaradnak. Esetükben a megoldás a napelemes rendszer lehet! Ez nem más, mint a vállalati rezsicsökkentés amolyan csináld magad útja – ami az egyik legjobb döntés a jelenlegi helyzetben.

Miért éri meg napelemre váltani?

Súlyos félreértés azt gondolni, hogy a napelemes rendszer (vagy bármely más megújuló), mint zöld-beruházás visszaveti a termelést, a teljesítményt. A nemzetgazdasági értelemben a zöld beruházások inkább versenyelőnyt növelnek és maga a zöld-átállás sem egy szükséges rossz, hanem épp ellenkezőleg, esélyt jelentenek arra, hogy például Magyarország felzárkózzon a nyugati-európai országok szintjére. Innen közelítve, ha a vállalatok „csak” áttérnek a megújulókra, máris hatalmas lépést tettek előre ezen az úton. Az erről szóló tanulmány megállapítja, hogy

a klímasemleges útra való áttérés önmagában gazdasági érdek is, (...) nemcsak emissziós csökkenésről van szó, hanem komoly versenyképességi fejlődési potenciálról.

A vállalatvezetők számára kulcsfontosságú tényező lehet egyrészt a megtérülés: a jelenlegi áramárak mellett a napelemes rendszerek megtérülési ideje jelentősen lecsökken, hiszen az eddigi kb. 6-7 év helyett ma 2-3 év is lehet. A dolog egyszerű: a drága áram helyett olcsón termel a saját rendszer, legyen az a telephelyen a csarnok tetején vagy egy szomszédos telken, és az áram bekerülési költsége összehasonlítva a piaci árral gyorsan kiadja, hogy pár éves saját áramtermelés visszahozza a rendszer árát. Tehát függetlenedni tudnak az energiahordozók árának nemzetközi változásától.

Ugyancsak az érvek között lehet a megújulók jelentette felszabaduló büdzsé: az energián megspórolt összegeket másra lehet költeni! A spórolás révén a cégek gazdálkodása jelentősen tud javulni, hatékonnyá válnak ezen a téren is, hiszen a megemelkedett áram árát nem kell a termékekben és/vagy szolgáltatásokban érvényesíteni, ami pozitív kommunikációt is lehetővé tesz az ügyfelek felé (a jó híreket mindenki szereti, különösen, ha a pénztárcájáról van szó).

Harmadrészt a klímaváltozás elleni küzdelem részeként megkövetelt zöld-erőfeszítések gyűjteményében meggyőzően mutat, ha egy vállalat azt tudja mondani magáról, hogy teljes mértékben zöldáramot használ, pláne, ha saját maga termeli azt meg.

Végül, de nem utolsósorban fontos tényező az is, hogy ha valóban életbe lép az EU történetének legátfogóbb és legnagyobb léptékű napenergia-stratégiája, akkor kötelező lesz az ingatlanok tetejére napelemes rendszert telepíteni. A REPowerEU elnevezésű terv több részből áll és impozáns vállalásokat tesz, amelyek között szerepel az is, hogy az évtized végéig (2027-ig) „minden meglévő, 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű középület és kereskedelmi épület számára” kötelezővé teszik a napelemek telepítését. De nem kell megvárni az eu-s szabályozást...

napelemes_rendszer_felulnezet

Vállalati zöld-átállás

Sok vállalkozás nem tud 2027-ig várni, illetve sok esetben nem érdemes megvárni a kötelező jellegű szabályozás érvénybe lépését, hiszen valakinek a túlélés kulcsát jelentheti a napelem, de ettől függetlenül is érdemes most belevágni a megújuló-projektbe, amellyel elindítja a vállalat zöld-átállási programját, ami – mint fentebb írtuk – nem pusztán egy szükséges lépés, hanem egy komoly versenyképesség-növelési lehetőség is, azok számára, akik nem pusztán túlélni akarják a mostani nehéz időket, hanem fejlődni és piacot növelni.